Pályaorientációs foglalkozások tapasztalatai
A javítóintézeti nevelés kettős
szerepet tölt be a magyar jogrendszerben, egyrészt büntetőjogi intézmény,
joghátrány, melyet a bűncselekmény elkövetője szenved el, de nevelő hatásának
kiemelkedő szerepe miatt egyfajta visszaterelő mechanizmus is. Fő célja a
társadalmi együttélés készségének sikeres kialakítása, a reszocializáció
elősegítése bűncselekményt elkövető fiatalkorúak esetében.
A javítóintézeti nevelés kiemelt
célja a társadalomba való visszaillesztés előkészítése, a fiatal intézeti
életének figyelemmel kísérése, szükség és lehetőség szerinti utógondozása.[1]
Pályaorientáció, mint
reszocializációs alternatíva
A pályaorientáció szükségessége –
miért kell foglalkozni a pályaorientációval kiemelt módon?
Elengedhetetlen, hogy az elbocsátott
növendékek rendelkezzenek a munkavállaláshoz szükséges készségekkel,
(kulcsképességek, álláskeresési ismeretek, munkához jutás, a munkahely
megtartása) ill. birtokában legyenek a foglalkoztatással kapcsolatos információknak.
A pályaorientáció eszköze:
- különféle érdeklődés és
képességvizsgálatok, tesztek alkalmazása
- strukturált csoportfoglalkozások
A megvalósított tréning megnevezése:
Pályaorientációs technikák
elsajátítása és fejlesztése javítóintézeti nevelés alatt álló növendékek
társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében.
Tréningfelelős:
Szokodi Andrea
A tréning időtartama:
2008. szeptember – 2009. január
A tréning időbeosztása:
14 alkalommal, összesen 25 óra.
A foglalkozások szeptember - november
hónapban pénteki napokon, majd december hónaptól egyik hétköznapi napon –
(változó) délután ½ 3-kor kezdődtek.
A pályaorientációs tréning által
elérendő célok meghatározása:
A résztvevő növendék
- tisztában lesz saját
érdeklődésével, képességeivel,
- értéknek tartja az emberi
kapcsolatokat,
- tisztában lesz a személyes
kapcsolatok fontosságával
- meglévő képességeik erősödnek és
fejlődnek
- motivációjuk erősödik
- tisztában lesz saját
érdeklődésével, képességeivel,
- ismeri a hatékony álláskeresés
technikáit,
- tudja alkalmazni a meggyőző
telefonálás módszerét,
- tudatában lesz a munkáltatóval való
találkozó fontosságának,
- figyel az öltözködésére, a
viselkedésére,
- tisztában lesz az első benyomás
fontosságával,
- ismeri a munkáltató által feltett
kérdésekre adandó helyes válaszokat, felkészült lesz,
- tudatosul benne az önéletrajzírás
hatékonysága, ismeri az önéletrajzírás általános szabályait,
- tisztában lesz a tájékozódó
beszélgetés lényegével,
- tudatosul benne, hogy a megszerzett
állást meg is kell tartania, és ehhez el kell sajátítania a munkahelyi
együttműködés szabályait,
- ismeri a munkahelyi beilleszkedés,
a munkahelyi együttműködés és viselkedés legfontosabb szabályait,
- tudatában lesz annak, hogy az
álláskereséshez nemcsak megfelelő képzettség és szerencse kell, hanem határozott
fellépés, jó modor és megfelelő reagáló készség is,
A pályaorientációhoz kapcsolódó
ismereteket élmény alapú, gyakorlat orientált csoportfoglalkozásokon
sajátíthatták el a növendékek.
A csoport kettős csoportvezetéssel
működött.
A csoportfoglalkozások felépítése
minden esetben a következő elemekből állt:
- hangulatteremtés
- célkitűzés, ismeretfeldolgozás,
személyes hozam
- kitekintés a következő
foglalkozásra
A tréning tartalmának rövid
ismertetése:
1. alkalom: ismerkedés, célok
ismertetése, elvárások feltárása, szerződéskötés
2. alkalom: céljaink szerepe az
életünkben, célok jellemzői, célok megfogalmazása, feldolgozása, megbeszélése,
céljaink kézzelfoghatóbbá tétele.
3. alkalom: célirányosság, célirányos
tevékenység
4. alkalom: rövid-, közép-, és hosszú
távú tervek fontossága, adekvát, reális terveket megfogalmazása
5. alkalom: munkaerő-piaci helyzet, a
saját adottságok és munkaadók elvárásai
6. alkalom: munkaadók elvárásai és a személyes
adottságok találkozása
7. alkalom: állásinformációk forrása
8. alkalom: önéletrajz
9. alkalom: önéletrajz
10. alkalom: álláshirdetések elemzése
11. alkalom: telefonos kapcsolatfelvétel
a munkáltatóval, hatékonyságának fejlesztése
12. alkalom: személyes találkozó a
munkáltatóval
13. alkalom: személyes találkozó a
munkáltatóval, beilleszkedés a munkahelyre
14. alkalom: visszajelzések, lezárás
Elért eredmények:
A csoporttagok a lezáró foglalkozást
követően beható ismereteket szereztek a társadalom munkaerő-piaci elvárásairól,
valamint az abban való lehetőségekről. Az álláskeresési technikák nagymértékben
nyújthatnak majd segítséget számukra az esetleges munkavállalások alkalmával.
Mivel a munkaáltatók egyre nagyobb
elvárásokat támasztanak a munkavállalók elé, ezért különösen nagy hangsúlyt
fektetett programunk a praktikus ismeretek gyakorlati alkalmazásának
elsajátítására.
Fontos célként jelent meg az
elhelyezkedés, mint a társadalmi reintegráció egyik kiemelt dimenziója, ami a
jogkövető magatartást, a bűnismétlés minimalizálását tartotta szem előtt.
A csoport jól dolgozott és elérte
célját.
Felmerült nehézségek
A csoportszervezés dilemmái között
vezető helyen állt a tagok iskolai végzettsége, valamint intellektusának elemzése.
Ezért kiemelt kérdés volt, hogy homogén, vagy heterogén csoport szervezése
jöjjön létre.
Mivel a program kísérleti fázisában
fontos információk és tapasztalatok megszerzése is kiemelt cél, ezért a
heterogén szerkezet mellett döntöttünk. Az intellektuális, valamint az abból adódó egyéni elvárások már a csoportfejlődés
kezdeti szakaszában komplikációt eredményezett, ami legfontosabb aspektusként a
motiválhatóságban jelentkezett. A későbbiekben a csoport képessé vált ezt
funkcióival helyreállítani, ami a munka fázisát már jól támogatta.
Az önkéntesség elve alapján azokat a
csoporttagokat engedtük el, akik motiválhatósága nagymértékben eltérést
mutatott. Mivel a második modul indítása számukra nem, vagy csak kis mértékben
jelentett adekvát ismeretszerzési lehetőséget.
Nyílt vagy zárt csoport dilemmája. A
kezdeti stádiumban kérdés volt, hogy mennyire lehet nyílt, vagy zárt csoportot
szervezni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szervezés, csoportindítás a
kezdeti szakaszban megengedi egy-egy alkalommal a nyílt csoport lehetőségét.
Ezt követően azonban zárttá szükséges tenni, mivel a ráépülő témák és azokkal
való munka csak így képesek célt érni.
Tapasztalat, hogy a speciális igényű,
ezen belül fokozott magatartásproblémákat mutató növendékek nem vonhatóak bele
a program rendszerébe, mivel a csoport munkafázisában jelentősen gátolják az
ismeretszerzést, tanulást.
Munkaszervezés problémái.
Kettős szakmai szerep problematikája.
A csoportvezetés tapasztalata ebben a tekintetben az, hogy az időbeosztás – a
szervezés mentén - , valamint a szerepek ütközése – az identitás mentén –
olykor kiemelt jelentőséggel bíró dilemma. Objektív probléma a kettős szerep,
de szubjektív gátakat is képes generálni.
Munkaszervezés. Ebben a tekintetben a
csoportvezetők szervezőképességében merültek fel akadályok, akadályoztatások. Tapasztalat,
hogy a szervezésben előfordult hiányosságokat hatékonyabb egyeztetésekkel talán
áthidalhatók. Konklúzióképpen megállapítást nyert, hogy a zavartalan és
hatékony csoport, csoportok jövőbeni szervezését külön erre a feladatra
foglalkoztatott, szakember, szakemberek lássák el.
Prognózis a program jövőbeni
működéséről
A pályaorientációs programok
napjainkban kiemelt helyet foglalnak el, mivel a társadalomi változások egyre
erősebb, és nagyobb elvárásokat támasztanak. Különösen nagy problémát jelent a
leszakadt, marginalizálódott rétegek számára, akik a legnagyobb vesztesei a
fejlődésnek. Hátrányaik, veszélyezettségük spontán kirekesztődésükből adódó
lemaradás eredménye.
Különös fontossággal bírnak
jelenünkben a szocializációs hiányokkal rendelkező fiatalok képzése, valamint
képesítésének biztosítása. Ugyancsak objektív tapasztalat, hogy a
társadalomban, a munkaerőpiacon megjelenő fiatalok az egyes képzésekkel nem
képesek hatékonyan elhelyezkedni, ezzel tudásukat felhasználni, kihasználni. A
pályaorientációs program lehetőséget biztosít és további esélyt ad a
megszerzett szakképzettség felhasználhatóságának emelésére. Ezzel biztosítva, a
hátrányok csökkentését, és az esélyegyenlőség emelését.
A pályaorientációs tréning az esélyteremtés eszköze!
Aszód, 2009. március 20.
[1] Lénárd Krisztina – Rácz
Andrea: A javítóintézeti nevelés, mint támogató intézmény dezintegrációs
hatásai www.pedagogia-online.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése