Fingológia

A fing történeti korszakai
A fing, kialakulásának etikai és társadalmi alapjai.
A fing, mint dogma
A fing, mint érték és norma.
A fing, mint a metakommunikáció eszköze.
Fingológia.


„ Már az ősember is emésztett!” /Ammonyus/

A tudomány jelenlegi állása azt a kérdést veti fel, hogy miért is halt ki a Neandervölgyi ember? A Neandervölgyi emberről tudjuk, hogy agyának térfogata sokkal nagyobb volt a mai ember ősénél, a Cro Magnoni emberénél, mégis korán kihalt és fiatalon.

Vajon miért?

Burkina Fasói tudósok bizonyították először, hogy az élettartam hossza nem az értelmi fejlettségtől függ, hanem a szervezetben végbemenő biokémiai reakciók kielégítésének sűrűségétől. Tatto Mahidi ( a Szellentés fizikai és kémiai paraméterei című könyv megalkotója) több fejeztet is szentelt az őskor emberének, melyben hangsúlyozottan kifejti, hogy az emberré válás minden pillanatában meghatározó szerepe volt az egészséges gázképződés folyamatának.

Fk Tatto Mahidi természettudós, botanikus és a gasztronómia nagydoktora, továbbfejlesztette apja axiómáit. Még idősebb Mahidi két dimenzióban látta megoldottnak a problémát, addig fk. Mahidi binális, dupladimenziós figszióma-elméletét alkotta meg, mely a mai napig tudományos viták alapját képzi, de mindeddig megdöntetlennek látszik. Előtérbe helyezte azon feltételezését, hogy az intelligencia és a nemiség is fontos szerepet játszik a megoldás tekintetében. Az intellektus kérdése, amely közel hozta a megoldást a tudomány számára.
Ifjabb Tatto Mahidi fingintelligencia vizsgálatának első tétele:

Fp=(f1xfn)6xpx476
f6

(476 mindig változó szám)
Ahol: fp= fingpresszió,
f1= első fing
fn= sokadik fing
f6= a hatodik fing ami mindig meghatározó
p= presszió, az első és a hatodik fing nyomásának átlagából adódik

Egy kettes pressziójú ember esetében 20 fingásnál a következő:

Fp== (2x20)6x2,5x476= 122880000476
. 12

Tehát látjuk, hogy kettőnél a 476 állandó, de fk Mahidi szerint a normálisan fingó embernél ennek a számnak szükségképpen el kellene érni a minimum a 146000000000, tehát a kettes presszójú ember (fk Mahidi) „silánynak számít, úgy is mondhatnánk, hogy alulfingalizált ember – aki előtt semmilyen jövőkép nem áll.”
Fk Mahidi szerint az ősember kvótája az általa felállított képletben, f1= 0,5 és 2,5 között mozgott.
Ezt támasztja alá az őskori mondás is Bundutól (i.e. 36 millió 489):„bogyótól és mamutszartól nem lehet rendeset fingani!” ( ezt a mondást több száz éven keresztül tartó kutatómunkával sikerült megfejteni 265 tudósnak, amiből a Bundu név 150 évet vett igénybe.)

Dr. Fundzsuskas, az albán élettani kutatóközpont (Ramayasi) baranatológia adjunktusa, fk. Mahidi kortársa és egyben legnevesebb kritikusa szerint a fingást nem lehet csupán matematikai képletekbe szorítani, mert a fingás, mint szubsztancia: apriori elven is megközelíthető, és mint fogalom: nem pozitív tudomány, hanem dimenzionális alteregóját képezi a metafizikának.
Fundszuskas megfogalmazott kérdése Mahidi számára: a fingást, mint szubjektumot, lehet-e képletekbe szorítani, és ezen fingológiai viszonyszámok alapján kiszámítható-e az egyes emberek születéskor várható élettartama?

Fundzsuskas metafizikailag alátámasztott kritikájára sokáig nem érkezett tudományos reakció. De korántsem azért, mert e Mahidi-elmélet megdönthető lenne, hanem azért, mert a mahidizmus, természettudományi dogmává emelkedett a 21. században. Ennek megdöntése olyan irracionális téziseket feszeget, amelyek dilettánsak, és tudománytalanok. A 21. század megteremtette az emberarcú biokémiai mahidizmust, mely tudományos alapon szolgáltatott okfejtést az őskor fingológiai hiányosságainak és megfejthetetlen téziseinek alátámasztásaira. A kialakult mahidizmus-szemlélet lineáris, mivel biológiailag cáfolhatatlan (eddig) matematikai tényezőket feltételez, és túlmutat a metafizikán.

Alternatív kutatások :

Alexender Puzo: ( 1894- 1944)

Első tétel:Alexander Puzo, aki Tato Mahidi kortársa volt, megalkotta a puzológia reflexió elméletét. Puzo munkássága az általa megalkotott krízisállapotból eredeztethető. Puzo az emberek által átélt stresszhatások számát próbálta arányosítani az általuk kibocsátott fingrátákkal.
Pfr= Srt1xStrn
f1xfn
->Str+f.: nem lehet egyenlő nullával

Pfr= Pozo fingrátája
Str1=első stressz
Strn= utolsó stressz
F1=első fing
Fn= utolsó fing

Puzo konklúziója: a stressz nem egyenesen arányos a finggal, mert az idő mint szubjektum létezik és nem objektiválódhat, ezért a képlet sem használható. ( Puzo első tételével 16 évig foglalkozott, lásd Memoárom című önéletrajzi ihletettségű kalandregénye, 1926.)


Második tétel: A széklet halmazállapoti reakcióelmélete
Minden széklet fing, de nem minden fing széklet. Kivétel: hasmenés, másnaposság, orvostechnikai kutatások( gyomortükrözés, beöntés, végbéltükrözés és végbélrák).
I. Fing mint első megnyilvánulás
II. Fing mint kísérő „n”-ik típusú megnyilvánulás
I. Már Mahidi rámutatott arra, hogy a végbél horizontális és vertikális agressziója, formabontó képlékenysége eredményezhet légnemű székletet. Ez, mint gázképződés determinálja az emésztési folyamatot. Indeterminisztikus hatásként ítéli meg a végbél paradox jelenségeit, amit sohasem tudott megmagyarázni, de még fk. Mahidi sem, mégis a tudomány egy új ágát nyitotta meg, amely örök tudatlanságot eredményezett fingológiai megközelítésben.
II. Fing mint kísérő „n”-i megnyilvánulás. A teória kihangsúlyozza a székelés termékét. A fingot lealacsonyítóan melléktermékként fogalmazza meg. Jelentőségét azonban szemelvényében nem tudja kizáró okként meghatározni. Kompromisszumot köt a széklet halmazállapotai közötti hierarchiában: elismeri, hogy fing nélkül nem képes a végbél székletet produkálni. Ezen tézisét Mahidi is elismerte, és soha nem is döntötte meg.

Theodor Lukus (1896-1965)
Fing-profing elmélet
Lukus üzletember volt, Benz különös barátja. Benz nem foglalkozott a finggal, bár egyszer, mint hajtóanyagot megemlítette. Lukus hitt a fing tőkeépíttő erejében. A fingot, mint gazdasági elmélet profit-nonprofit viszonyában vizsgálta, felmérve a külöböző fingok összetételét. Lukus elméleteit cáfolja az a megállapítás, amely pályafutásáak végeredménye: ami a szegényházi halál volt.
Poszthumusz pozitív gondolkodó, mivel kutatásait repülőgépek és hajók technikai kivitelezésénél eredménnyel hasznosították. A Lukus család kárpótlási kereset nyújtott be a Benz a családhoz, amit Puzo is támogatott. A per napjaink sztárpere lett.

A fingkutatások tovább folynak és szinte minden kutató az őskori kialakulások tekintetében látja a hőn áhított megoldásokat.
Talán áttörést jelent majd az a nap, mikor feltárhatóvá válik az előember ammonia háztartásának rejtélyes feltérképezése. Ez azonban várat magára, mivel Tasmánia még nem az európai unió tagja. Itt mindjárt látszik a probléma gyökere.

A magyar fingológia megalapítója: Kutyabőrös Tompori Szellentő Oszkár.
Munkásságára esősorban FK Tatto Mahidi hatott. Azonban Mahidit tovább gondolta, és ezért vált világhírű fingológiai gondolkodóvá.
Élete során több tételben is bizonyította a fingás bioszonikus mivoltának fontosságát. Azonban Ő maga sem tudta igazán, hogy mi is az. Azért megalkotta a fingszonikus fekalizáció kettősségének bionyítását, ami áttörésével kialakította a fingszonista elméleti kutatásokat. A fingszonista elmélet nem feltételez empirikus bizonyításokat, mivel mérhetetlen és értelmetlen, még is sok tudós bújt a kutatások gyanánt ezen elmélet mögé. Értelmetlenségét azonban nem mondhatja ki senki, mivel elméleti szinten nem cáfolható.

(moti-ganna-szt)