Zárás

Kilépés, vagy befelyezés. A mai nappal befejeztem egy olyan tevékenységet, amely 3 éve még nagy lendületet tudott adni munkámban. Sőt azt gondolom -nem nagy túlzással-,hogy életpályaként értékeltem. nem számított-sajnos- semmi, csak is egy vezérelt, hogy tegyek valamit egy olyan rendszerért, amiben még volt hitem. Azután mint minden történrtben természetesen ebben is a pofonok hatása károsan érvényesült hosszútávon. Az első kudarcok még erősítettek, de be kellett látni, hogy egy fecske nem csinál nyarat alapon működtem ebben a szervezetben. Mindig is éreztem, hogy számomra nem lesz siker, azonban nem voltam hajlandó ezt elfogadni senkinek. Kitartottam elveim mellett, és ez volt a végzet. Végt ért egy korszak, megtört egy hatalmas lendület. Aki ismer tudja, komolyan gondoltam, és ezért szinte mindent megtettem. Felvállaltam olykor a leg népszerűtlenebb feladatokat, kitettem magam a megosztó szerepének. Még talán a nyáron éreztem azt, hogy tehetünk valamit, az ügyünk érdekében, de ez már akkorra csupán illuzió maradt. Nem gondolom, hogy kár volt megpróbáln, mert vallom azt, hogy amit az ember nem próbál ki, azt nem is értékelhet majd soha. én próbáltam, és most azthiszem jöhet az értékelés. Nem merem most kijelenteni, hogy publikálni is merem, mert sokan szerintem nem is értik meg okfejtésimet. jah és még egy , vannak szép számmal akik nem is akarják ezt megérteni. Lehet hogy ebben a rendszerben ténylegesen nekik áll a zászló, és ténylegesen ők érnek majd célba. Legyen, de ebben nem társsulok. (szt)